A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudo...

Descripción completa

Guardado en:
Detalles Bibliográficos
Autor principal: Gábor Újváry
Formato: article
Lenguaje:DE
EN
HU
Publicado: Debrecen University Press 2020
Materias:
Acceso en línea:https://doaj.org/article/14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f169
Etiquetas: Agregar Etiqueta
Sin Etiquetas, Sea el primero en etiquetar este registro!
id oai:doaj.org-article:14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f169
record_format dspace
spelling oai:doaj.org-article:14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f1692021-11-16T17:55:08ZA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA10.29116/gerundium/2020/3-4/62061-51322061-7097https://doaj.org/article/14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f1692020-12-01T00:00:00Zhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/view/8653https://doaj.org/toc/2061-5132https://doaj.org/toc/2061-7097 A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték. Gábor ÚjváryDebrecen University PressarticleÁllatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki PálHistory of educationLA5-2396DEENHUGerundium, Vol 11, Iss 3-4 (2020)
institution DOAJ
collection DOAJ
language DE
EN
HU
topic Állatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki Pál
History of education
LA5-2396
spellingShingle Állatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki Pál
History of education
LA5-2396
Gábor Újváry
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
description A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.
format article
author Gábor Újváry
author_facet Gábor Újváry
author_sort Gábor Újváry
title A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_short A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_full A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_fullStr A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_full_unstemmed A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_sort közgazdaságtudományi kar megalapítása és a két világháború közötti magyar egyetempolitika
publisher Debrecen University Press
publishDate 2020
url https://doaj.org/article/14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f169
work_keys_str_mv AT gaborujvary akozgazdasagtudomanyikarmegalapitasaesaketvilaghaborukozottimagyaregyetempolitika
AT gaborujvary kozgazdasagtudomanyikarmegalapitasaesaketvilaghaborukozottimagyaregyetempolitika
_version_ 1718426284391923712