A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudo...

Description complète

Enregistré dans:

Détails bibliographiques
Auteur principal:	Gábor Újváry
Format:	article
Langue:	DE EN HU
Publié:	Debrecen University Press 2020
Sujets:	Állatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki Pál History of education LA5-2396
Accès en ligne:	https://doaj.org/article/14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f169
Tags:	Ajouter un tag Pas de tags, Soyez le premier à ajouter un tag!

id	oai:doaj.org-article:14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f169
record_format	dspace
spelling	oai:doaj.org-article:14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f1692021-11-16T17:55:08ZA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA10.29116/gerundium/2020/3-4/62061-51322061-7097https://doaj.org/article/14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f1692020-12-01T00:00:00Zhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/view/8653https://doaj.org/toc/2061-5132https://doaj.org/toc/2061-7097 A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték. Gábor ÚjváryDebrecen University PressarticleÁllatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki PálHistory of educationLA5-2396DEENHUGerundium, Vol 11, Iss 3-4 (2020)
institution	DOAJ
collection	DOAJ
language	DE EN HU
topic	Állatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki Pál History of education LA5-2396
spellingShingle	Állatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki Pál History of education LA5-2396 Gábor Újváry A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
description	A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.
format	article
author	Gábor Újváry
author_facet	Gábor Újváry
author_sort	Gábor Újváry
title	A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_short	A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_full	A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_fullStr	A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_full_unstemmed	A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
title_sort	közgazdaságtudományi kar megalapítása és a két világháború közötti magyar egyetempolitika
publisher	Debrecen University Press
publishDate	2020
url	https://doaj.org/article/14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f169
work_keys_str_mv	AT gaborujvary akozgazdasagtudomanyikarmegalapitasaesaketvilaghaborukozottimagyaregyetempolitika AT gaborujvary kozgazdasagtudomanyikarmegalapitasaesaketvilaghaborukozottimagyaregyetempolitika
_version_	1718426284391923712

A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

Documents similaires