A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudo...
Guardado en:
Autor principal: | |
---|---|
Formato: | article |
Lenguaje: | DE EN HU |
Publicado: |
Debrecen University Press
2020
|
Materias: | |
Acceso en línea: | https://doaj.org/article/14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f169 |
Etiquetas: |
Agregar Etiqueta
Sin Etiquetas, Sea el primero en etiquetar este registro!
|
id |
oai:doaj.org-article:14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f169 |
---|---|
record_format |
dspace |
spelling |
oai:doaj.org-article:14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f1692021-11-16T17:55:08ZA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA10.29116/gerundium/2020/3-4/62061-51322061-7097https://doaj.org/article/14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f1692020-12-01T00:00:00Zhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/view/8653https://doaj.org/toc/2061-5132https://doaj.org/toc/2061-7097 A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték. Gábor ÚjváryDebrecen University PressarticleÁllatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki PálHistory of educationLA5-2396DEENHUGerundium, Vol 11, Iss 3-4 (2020) |
institution |
DOAJ |
collection |
DOAJ |
language |
DE EN HU |
topic |
Állatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki Pál History of education LA5-2396 |
spellingShingle |
Állatorvosi Főiskola Balogh Elemér Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (Sopron) Hóman Bálint Fózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Klebelsberg Kuno Közgazdaságtudományi Kar Teleki Pál History of education LA5-2396 Gábor Újváry A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA |
description |
A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.
|
format |
article |
author |
Gábor Újváry |
author_facet |
Gábor Újváry |
author_sort |
Gábor Újváry |
title |
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA |
title_short |
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA |
title_full |
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA |
title_fullStr |
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA |
title_full_unstemmed |
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA |
title_sort |
közgazdaságtudományi kar megalapítása és a két világháború közötti magyar egyetempolitika |
publisher |
Debrecen University Press |
publishDate |
2020 |
url |
https://doaj.org/article/14a38c2ce22f44c9b3cc0678c965f169 |
work_keys_str_mv |
AT gaborujvary akozgazdasagtudomanyikarmegalapitasaesaketvilaghaborukozottimagyaregyetempolitika AT gaborujvary kozgazdasagtudomanyikarmegalapitasaesaketvilaghaborukozottimagyaregyetempolitika |
_version_ |
1718426284391923712 |