A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN

A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Az arab és perzsa nyelvhez képest a török tanulmányozása viszonylag későn indult meg Európában. Az arab kutatását a teológiai háttér indokolta, a per...

Descripción completa

Guardado en:

Detalles Bibliográficos
Autor principal:	István Vásáry
Formato:	article
Lenguaje:	DE EN HU
Publicado:	Debrecen University Press 2020
Materias:	orientalisztika török nyelv török szótárak török nyelvtanok európai egyetemek és akadémiák History of education LA5-2396
Acceso en línea:	https://doaj.org/article/64a7fee9762c442e817caabeabfcb94a
Etiquetas:	Agregar Etiqueta Sin Etiquetas, Sea el primero en etiquetar este registro!

id	oai:doaj.org-article:64a7fee9762c442e817caabeabfcb94a
record_format	dspace
spelling	oai:doaj.org-article:64a7fee9762c442e817caabeabfcb94a2021-11-16T17:55:09ZA TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN10.29116/gerundium/2020/3-4/42061-51322061-7097https://doaj.org/article/64a7fee9762c442e817caabeabfcb94a2020-12-01T00:00:00Zhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/view/8651https://doaj.org/toc/2061-5132https://doaj.org/toc/2061-7097 A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Az arab és perzsa nyelvhez képest a török tanulmányozása viszonylag későn indult meg Európában. Az arab kutatását a teológiai háttér indokolta, a perzsa nyelv tanulmányozását gazdag irodalmi hagyatéka inspirálta, míg a török nyelv vizsgálatát két tényező segítette elő. Az egyik az Oszmán Birodalom egyre növekvő politikai és kereskedelmi súlya Európában, a másik pedig a keresztény misszió. A cikk a téma rövid összefoglalását adja, így a tárgyalt időszakban csak a legfontosabb nyomtatott török grammatikákat és szótárakat veszi számba. A 16. századi alkalmi kezdemények után az első Európában megjelent török nyelvtant (Megiser 1612) tárgyalja, majd Harsányi Nagy Jakab munkáját (1642) veszi vizsgálat alá. Ezután a 17. századi francia, olasz és angol szótári és grammatikai munkák vizsgálata következik (du Ryer, Molino, Maggio, Bernardo de Parigi, Pietro d’Albavilla, Mascisci, Seaman, Vaughan). Ezután hosszabban időzik a tanulmány a 17. bécsi turkológiánál, amennyiben két legfontosabb alakjának, Meninskinek és Podestànak munkásságát elemzi. A lipcsei török szótárak és nyelvtanok áttekintését követően az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémiáról esik szó. Végül a 17. századi török nyelvű bibliafordítások áttekintésére kerül sor, melyet egy rövid összegzés követ. István VásáryDebrecen University Pressarticleorientalisztika török nyelv török szótárak török nyelvtanok európai egyetemek és akadémiákHistory of educationLA5-2396DEENHUGerundium, Vol 11, Iss 3-4 (2020)
institution	DOAJ
collection	DOAJ
language	DE EN HU
topic	orientalisztika török nyelv török szótárak török nyelvtanok európai egyetemek és akadémiák History of education LA5-2396
spellingShingle	orientalisztika török nyelv török szótárak török nyelvtanok európai egyetemek és akadémiák History of education LA5-2396 István Vásáry A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN
description	A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Az arab és perzsa nyelvhez képest a török tanulmányozása viszonylag későn indult meg Európában. Az arab kutatását a teológiai háttér indokolta, a perzsa nyelv tanulmányozását gazdag irodalmi hagyatéka inspirálta, míg a török nyelv vizsgálatát két tényező segítette elő. Az egyik az Oszmán Birodalom egyre növekvő politikai és kereskedelmi súlya Európában, a másik pedig a keresztény misszió. A cikk a téma rövid összefoglalását adja, így a tárgyalt időszakban csak a legfontosabb nyomtatott török grammatikákat és szótárakat veszi számba. A 16. századi alkalmi kezdemények után az első Európában megjelent török nyelvtant (Megiser 1612) tárgyalja, majd Harsányi Nagy Jakab munkáját (1642) veszi vizsgálat alá. Ezután a 17. századi francia, olasz és angol szótári és grammatikai munkák vizsgálata következik (du Ryer, Molino, Maggio, Bernardo de Parigi, Pietro d’Albavilla, Mascisci, Seaman, Vaughan). Ezután hosszabban időzik a tanulmány a 17. bécsi turkológiánál, amennyiben két legfontosabb alakjának, Meninskinek és Podestànak munkásságát elemzi. A lipcsei török szótárak és nyelvtanok áttekintését követően az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémiáról esik szó. Végül a 17. századi török nyelvű bibliafordítások áttekintésére kerül sor, melyet egy rövid összegzés követ.
format	article
author	István Vásáry
author_facet	István Vásáry
author_sort	István Vásáry
title	A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN
title_short	A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN
title_full	A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN
title_fullStr	A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN
title_full_unstemmed	A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN
title_sort	török nyelv tanulmányozása a koraújkori európai egyetemeken
publisher	Debrecen University Press
publishDate	2020
url	https://doaj.org/article/64a7fee9762c442e817caabeabfcb94a
work_keys_str_mv	AT istvanvasary atoroknyelvtanulmanyozasaakoraujkorieuropaiegyetemeken AT istvanvasary toroknyelvtanulmanyozasaakoraujkorieuropaiegyetemeken
_version_	1718426304709132288

A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN

Ejemplares similares