A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945

A tanulmány célja, hogy bemutassa a budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának történetét 1872-től kezdve egészen 1945-ig. A tanulmányi rendszer korszerűsítésnek bemutatása után rátérünk az infrastruktúra bővítésére, elsősorban a klinikák rendszerének kiépítésére. Az egyetem nagy hangsúlyt fe...

Descripción completa

Guardado en:

Detalles Bibliográficos
Autor principal:	László Molnár
Formato:	article
Lenguaje:	DE EN HU
Publicado:	Debrecen University Press 2019
Materias:	History of education LA5-2396
Acceso en línea:	https://doaj.org/article/7937489e991c4320b42e5633d9189da7
Etiquetas:	Agregar Etiqueta Sin Etiquetas, Sea el primero en etiquetar este registro!

id	oai:doaj.org-article:7937489e991c4320b42e5633d9189da7
record_format	dspace
spelling	oai:doaj.org-article:7937489e991c4320b42e5633d9189da72021-11-16T17:55:52ZA budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–194510.29116/gerundium/2019/1/42061-51322061-7097https://doaj.org/article/7937489e991c4320b42e5633d9189da72019-06-01T00:00:00Zhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/view/2717https://doaj.org/toc/2061-5132https://doaj.org/toc/2061-7097 A tanulmány célja, hogy bemutassa a budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának történetét 1872-től kezdve egészen 1945-ig. A tanulmányi rendszer korszerűsítésnek bemutatása után rátérünk az infrastruktúra bővítésére, elsősorban a klinikák rendszerének kiépítésére. Az egyetem nagy hangsúlyt fektetett a személyi állomány fejlesztésére, létrejött a „pesti orvosi iskola”, új tanszékeket hoztak létre (pl. közegészségügy), nagy tantárgyakból párhuzamos tanszékeket hoztak létre, jelentősen növekedett a hallgatói létszám. Az első világháborúban tanárok és diákok is vállaltak frontszolgálatot. Az országban állandósult az orvoshiány, ezt a női hallgatók felvételével próbálták ellensúlyozni. A háború után a frontról visszatérő hallgatók, illetve a pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemek hallgatóinak elhelyezése okozott nehézséget. A numerus clausus a nők és az alkalmatlan hallgatók létszámának csökkentését érte el. Az 1929-es gazdasági válság komoly megszorításokat hozott, ami a létszámcsökkenésben és tanszékek bezárásában mutatkozott meg. A két világháború közötti időszak mégis sikeres volt, mert nemzetközileg elismert iskolák működtek itt. Ebben az időszakban jöttek létre az egyetemi bajtársi szövetségek is. A második világháború alatt részben kiürítették a klinika telepeket és vidékre költöztették azokat. Budapest ostromát az egyetemi épületek, a diákság és a tanárok is megsínylették. László MolnárDebrecen University PressarticleHistory of educationLA5-2396DEENHUGerundium, Vol 10, Iss 1 (2019)
institution	DOAJ
collection	DOAJ
language	DE EN HU
topic	History of education LA5-2396
spellingShingle	History of education LA5-2396 László Molnár A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945
description	A tanulmány célja, hogy bemutassa a budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának történetét 1872-től kezdve egészen 1945-ig. A tanulmányi rendszer korszerűsítésnek bemutatása után rátérünk az infrastruktúra bővítésére, elsősorban a klinikák rendszerének kiépítésére. Az egyetem nagy hangsúlyt fektetett a személyi állomány fejlesztésére, létrejött a „pesti orvosi iskola”, új tanszékeket hoztak létre (pl. közegészségügy), nagy tantárgyakból párhuzamos tanszékeket hoztak létre, jelentősen növekedett a hallgatói létszám. Az első világháborúban tanárok és diákok is vállaltak frontszolgálatot. Az országban állandósult az orvoshiány, ezt a női hallgatók felvételével próbálták ellensúlyozni. A háború után a frontról visszatérő hallgatók, illetve a pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemek hallgatóinak elhelyezése okozott nehézséget. A numerus clausus a nők és az alkalmatlan hallgatók létszámának csökkentését érte el. Az 1929-es gazdasági válság komoly megszorításokat hozott, ami a létszámcsökkenésben és tanszékek bezárásában mutatkozott meg. A két világháború közötti időszak mégis sikeres volt, mert nemzetközileg elismert iskolák működtek itt. Ebben az időszakban jöttek létre az egyetemi bajtársi szövetségek is. A második világháború alatt részben kiürítették a klinika telepeket és vidékre költöztették azokat. Budapest ostromát az egyetemi épületek, a diákság és a tanárok is megsínylették.
format	article
author	László Molnár
author_facet	László Molnár
author_sort	László Molnár
title	A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945
title_short	A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945
title_full	A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945
title_fullStr	A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945
title_full_unstemmed	A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945
title_sort	budapesti tudományegyetem orvostudományi karának története 1872–1945
publisher	Debrecen University Press
publishDate	2019
url	https://doaj.org/article/7937489e991c4320b42e5633d9189da7
work_keys_str_mv	AT laszlomolnar abudapestitudomanyegyetemorvostudomanyikaranaktortenete18721945 AT laszlomolnar budapestitudomanyegyetemorvostudomanyikaranaktortenete18721945
_version_	1718426308949573632

A budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1872–1945

Ejemplares similares