Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története

A gyógyítási feladatok mindig kiemelt fontossággal bírtak az emberi civilizációk történetében. Amint az egyes régiókban létrejött a felsőfokú képzés, egyidejűleg megindult az orvosok, majd a gyógyszerészek képzése. Egész Európában a 17. századig ritkaság számba ment, hogy egyetemet végzett gyógysze...

Descripción completa

Guardado en:

Detalles Bibliográficos
Autor principal:	Attila Szabó
Formato:	article
Lenguaje:	DE EN HU
Publicado:	Debrecen University Press 2019
Materias:	History of education LA5-2396
Acceso en línea:	https://doaj.org/article/7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d5360
Etiquetas:	Agregar Etiqueta Sin Etiquetas, Sea el primero en etiquetar este registro!

id	oai:doaj.org-article:7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d5360
record_format	dspace
spelling	oai:doaj.org-article:7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d53602021-11-16T17:55:52ZAz egyetemi gyógyszerészképzés hazai története10.29116/gerundium/2019/1/52061-51322061-7097https://doaj.org/article/7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d53602019-06-01T00:00:00Zhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/view/2718https://doaj.org/toc/2061-5132https://doaj.org/toc/2061-7097 A gyógyítási feladatok mindig kiemelt fontossággal bírtak az emberi civilizációk történetében. Amint az egyes régiókban létrejött a felsőfokú képzés, egyidejűleg megindult az orvosok, majd a gyógyszerészek képzése. Egész Európában a 17. századig ritkaság számba ment, hogy egyetemet végzett gyógyszerészek lássanak el patikusi feladatokat. Hazánkban ezért is fordulhatott elő, hogy döntően külföldről idetelepültekre hárultak a gyógyszerészi feladatok. Mária Terézia felismerve, hogy a kuruzslók elleni harc leghatékonyabb eszköze az egyetemi képzés, a nagyszombati egyetemen új fakultásként elindította az Orvosi Kart, melyen 1772- től rendelte el a gyógyszerészek képzését. 1850-ig egyéves, 1851-től egészen 1940-ig kétéves volt az egyetemi képzés, melyhez gyakorlati idők is tartoztak. 1891-ig négy, 1892-től hat gimnáziumi osztály elvégzése elegendő volt az egyetemre történő bekerülésig. 1914-től már csak érettségi után lehetett egyetemre menni. 1945 után az egyetemi képzés négy és fél évre, majd 1987-től öt évre módosult. A kiegyezést követően vált nyilvánvalóvá, hogy hazánkban nincs elegendő számú felsőoktatási intézmény. Ennek okán 1872-ben Kolozsváron, az 1912. évi XXXVI. törvénycikk kapcsán Debrecenben és Pozsonyban létesültek egyetemek. Az I. világháborút követően Kolozsvárról és Pozsonyból elköltöztek az egyetemek Szegedre, illetve Pécsre. Debrecenben csak 1996-tól, Pécsen pedig 2005-től indult meg a gyógyszerészek képzése. A gyógyszerészek doktori cím elnyerésére irányuló igényét már 1940-ben felvetették, ám különböző okból elvetették. Végül a 2008. évi CVI. számú törvény lehetővé tette a „dr. univ.”, vagy „dr. pharm.” cím viselését. 2009-től visszamenőleg minden gyógyszerész megkapta ezt a címet. Attila SzabóDebrecen University PressarticleHistory of educationLA5-2396DEENHUGerundium, Vol 10, Iss 1 (2019)
institution	DOAJ
collection	DOAJ
language	DE EN HU
topic	History of education LA5-2396
spellingShingle	History of education LA5-2396 Attila Szabó Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története
description	A gyógyítási feladatok mindig kiemelt fontossággal bírtak az emberi civilizációk történetében. Amint az egyes régiókban létrejött a felsőfokú képzés, egyidejűleg megindult az orvosok, majd a gyógyszerészek képzése. Egész Európában a 17. századig ritkaság számba ment, hogy egyetemet végzett gyógyszerészek lássanak el patikusi feladatokat. Hazánkban ezért is fordulhatott elő, hogy döntően külföldről idetelepültekre hárultak a gyógyszerészi feladatok. Mária Terézia felismerve, hogy a kuruzslók elleni harc leghatékonyabb eszköze az egyetemi képzés, a nagyszombati egyetemen új fakultásként elindította az Orvosi Kart, melyen 1772- től rendelte el a gyógyszerészek képzését. 1850-ig egyéves, 1851-től egészen 1940-ig kétéves volt az egyetemi képzés, melyhez gyakorlati idők is tartoztak. 1891-ig négy, 1892-től hat gimnáziumi osztály elvégzése elegendő volt az egyetemre történő bekerülésig. 1914-től már csak érettségi után lehetett egyetemre menni. 1945 után az egyetemi képzés négy és fél évre, majd 1987-től öt évre módosult. A kiegyezést követően vált nyilvánvalóvá, hogy hazánkban nincs elegendő számú felsőoktatási intézmény. Ennek okán 1872-ben Kolozsváron, az 1912. évi XXXVI. törvénycikk kapcsán Debrecenben és Pozsonyban létesültek egyetemek. Az I. világháborút követően Kolozsvárról és Pozsonyból elköltöztek az egyetemek Szegedre, illetve Pécsre. Debrecenben csak 1996-tól, Pécsen pedig 2005-től indult meg a gyógyszerészek képzése. A gyógyszerészek doktori cím elnyerésére irányuló igényét már 1940-ben felvetették, ám különböző okból elvetették. Végül a 2008. évi CVI. számú törvény lehetővé tette a „dr. univ.”, vagy „dr. pharm.” cím viselését. 2009-től visszamenőleg minden gyógyszerész megkapta ezt a címet.
format	article
author	Attila Szabó
author_facet	Attila Szabó
author_sort	Attila Szabó
title	Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története
title_short	Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története
title_full	Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története
title_fullStr	Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története
title_full_unstemmed	Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története
title_sort	az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története
publisher	Debrecen University Press
publishDate	2019
url	https://doaj.org/article/7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d5360
work_keys_str_mv	AT attilaszabo azegyetemigyogyszereszkepzeshazaitortenete
_version_	1718426309340692480

Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története

Ejemplares similares