Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története
A gyógyítási feladatok mindig kiemelt fontossággal bírtak az emberi civilizációk történetében. Amint az egyes régiókban létrejött a felsőfokú képzés, egyidejűleg megindult az orvosok, majd a gyógyszerészek képzése. Egész Európában a 17. századig ritkaság számba ment, hogy egyetemet végzett gyógysze...
Guardado en:
Autor principal: | |
---|---|
Formato: | article |
Lenguaje: | DE EN HU |
Publicado: |
Debrecen University Press
2019
|
Materias: | |
Acceso en línea: | https://doaj.org/article/7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d5360 |
Etiquetas: |
Agregar Etiqueta
Sin Etiquetas, Sea el primero en etiquetar este registro!
|
id |
oai:doaj.org-article:7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d5360 |
---|---|
record_format |
dspace |
spelling |
oai:doaj.org-article:7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d53602021-11-16T17:55:52ZAz egyetemi gyógyszerészképzés hazai története10.29116/gerundium/2019/1/52061-51322061-7097https://doaj.org/article/7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d53602019-06-01T00:00:00Zhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/view/2718https://doaj.org/toc/2061-5132https://doaj.org/toc/2061-7097 A gyógyítási feladatok mindig kiemelt fontossággal bírtak az emberi civilizációk történetében. Amint az egyes régiókban létrejött a felsőfokú képzés, egyidejűleg megindult az orvosok, majd a gyógyszerészek képzése. Egész Európában a 17. századig ritkaság számba ment, hogy egyetemet végzett gyógyszerészek lássanak el patikusi feladatokat. Hazánkban ezért is fordulhatott elő, hogy döntően külföldről idetelepültekre hárultak a gyógyszerészi feladatok. Mária Terézia felismerve, hogy a kuruzslók elleni harc leghatékonyabb eszköze az egyetemi képzés, a nagyszombati egyetemen új fakultásként elindította az Orvosi Kart, melyen 1772- től rendelte el a gyógyszerészek képzését. 1850-ig egyéves, 1851-től egészen 1940-ig kétéves volt az egyetemi képzés, melyhez gyakorlati idők is tartoztak. 1891-ig négy, 1892-től hat gimnáziumi osztály elvégzése elegendő volt az egyetemre történő bekerülésig. 1914-től már csak érettségi után lehetett egyetemre menni. 1945 után az egyetemi képzés négy és fél évre, majd 1987-től öt évre módosult. A kiegyezést követően vált nyilvánvalóvá, hogy hazánkban nincs elegendő számú felsőoktatási intézmény. Ennek okán 1872-ben Kolozsváron, az 1912. évi XXXVI. törvénycikk kapcsán Debrecenben és Pozsonyban létesültek egyetemek. Az I. világháborút követően Kolozsvárról és Pozsonyból elköltöztek az egyetemek Szegedre, illetve Pécsre. Debrecenben csak 1996-tól, Pécsen pedig 2005-től indult meg a gyógyszerészek képzése. A gyógyszerészek doktori cím elnyerésére irányuló igényét már 1940-ben felvetették, ám különböző okból elvetették. Végül a 2008. évi CVI. számú törvény lehetővé tette a „dr. univ.”, vagy „dr. pharm.” cím viselését. 2009-től visszamenőleg minden gyógyszerész megkapta ezt a címet. Attila SzabóDebrecen University PressarticleHistory of educationLA5-2396DEENHUGerundium, Vol 10, Iss 1 (2019) |
institution |
DOAJ |
collection |
DOAJ |
language |
DE EN HU |
topic |
History of education LA5-2396 |
spellingShingle |
History of education LA5-2396 Attila Szabó Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története |
description |
A gyógyítási feladatok mindig kiemelt fontossággal bírtak az emberi civilizációk történetében. Amint az
egyes régiókban létrejött a felsőfokú képzés, egyidejűleg megindult az orvosok, majd a gyógyszerészek képzése.
Egész Európában a 17. századig ritkaság számba ment, hogy egyetemet végzett gyógyszerészek lássanak
el patikusi feladatokat. Hazánkban ezért is fordulhatott elő, hogy döntően külföldről idetelepültekre hárultak
a gyógyszerészi feladatok. Mária Terézia felismerve, hogy a kuruzslók elleni harc leghatékonyabb eszköze
az egyetemi képzés, a nagyszombati egyetemen új fakultásként elindította az Orvosi Kart, melyen 1772-
től rendelte el a gyógyszerészek képzését. 1850-ig egyéves, 1851-től egészen 1940-ig kétéves volt az egyetemi
képzés, melyhez gyakorlati idők is tartoztak. 1891-ig négy, 1892-től hat gimnáziumi osztály elvégzése elegendő
volt az egyetemre történő bekerülésig. 1914-től már csak érettségi után lehetett egyetemre menni.
1945 után az egyetemi képzés négy és fél évre, majd 1987-től öt évre módosult. A kiegyezést követően vált
nyilvánvalóvá, hogy hazánkban nincs elegendő számú felsőoktatási intézmény. Ennek okán 1872-ben Kolozsváron,
az 1912. évi XXXVI. törvénycikk kapcsán Debrecenben és Pozsonyban létesültek egyetemek.
Az I. világháborút követően Kolozsvárról és Pozsonyból elköltöztek az egyetemek Szegedre, illetve Pécsre.
Debrecenben csak 1996-tól, Pécsen pedig 2005-től indult meg a gyógyszerészek képzése. A gyógyszerészek
doktori cím elnyerésére irányuló igényét már 1940-ben felvetették, ám különböző okból elvetették. Végül a
2008. évi CVI. számú törvény lehetővé tette a „dr. univ.”, vagy „dr. pharm.” cím viselését. 2009-től visszamenőleg
minden gyógyszerész megkapta ezt a címet.
|
format |
article |
author |
Attila Szabó |
author_facet |
Attila Szabó |
author_sort |
Attila Szabó |
title |
Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története |
title_short |
Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története |
title_full |
Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története |
title_fullStr |
Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története |
title_full_unstemmed |
Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története |
title_sort |
az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története |
publisher |
Debrecen University Press |
publishDate |
2019 |
url |
https://doaj.org/article/7a0475826fa14ae2a9f41a4b5a9d5360 |
work_keys_str_mv |
AT attilaszabo azegyetemigyogyszereszkepzeshazaitortenete |
_version_ |
1718426309340692480 |